100 gondolat Vancouverről

0 comments | Hungarian, Canada

Vancouver – Kanada

Az alábbi 100 gondolat az alkotó Vancouver-ben egy év alatt összegyűjtött gondolatait, véleményét, tapasztalatait hivatott összefoglalni merő szórakoztatási célzattal. Bármilyen egyezés a valósággal lehetséges, de elsődleges célja nem feltétlen az iránymutatás vagy segítségnyújtás az itt élőknek, illetve ide érkezőknek. Az alkotónak nem célja senkit sem megbántani, megsérteni az identitásában, minden itt összefoglalt gondolat pusztán egyéni perspektíva, pillanatnyi hangulatot, élményt, megélést tükröz.

Vancouver, Kanada - városkép

 

Kultúra & miegymás

  1. Rossz tanácsok. Ha új itt az ember, hajlamos tanácsokat kérni és fogadni saját országából érkező, már több éve itt élő honfitársaitól. Ne tegye. Az infok sokszor nem frissek, a törvények, szabályok változnak, jobban járunk, ha a saját utunkat tapossuk.
  1. Mindennek megvan a módja, a helye, az ideje, az eljárások általában gördülékenyek és hatékonyak, a határidőket betartják.
  1. Udvariasság. A buszon leszálláskor az utas megköszöni a sofőrnek, hogy kinyitotta az ajtót.
  1. Tettetés. Egy kivándorolt honfitársam azt mondta egyszer, hogy Vancouver kétarcú. Előtted kedvesek, a hátad mögött már kevésbé. Nos, így egy év elteltével én ezt még mindig nem látom, nem érzem. Ha őszinte érdeklődést mutatsz, és hajlandó vagy szíved-lelked beleadni az alkalmazkodásba, nem hinném, hogy színlelésbe ütköznél.
  1. Fűszag. A buszon, az utcán, a szupermarketben, parkoló autókban, hivatalos helyeken… Mindenhol belebotlik az ember.
  1. Füvezés úgy általában. Alapvetően minden háztartásban találsz egy keveset, mint partikellék. Egyébként pedig elég meggyőznöd egy orvost, hogy fáj valamid (ismerősöm skype-on konzultált egyel), és hopplá, meg is van a fűkártyád (mint egy ID), amivel jogosult vagy mariskát venni füvet árusító gyógyszertárakban, amiből van bőven.
  1. Fogyasztási kultúra. Nem ritka hasztalan ingóságokra vagyonokat költő helyiekbe belebotlani, akik tetemes adósságot halmoznak fel az évek alatt.
  1. Karácsonyi dekor. Már-már giccsbe áthajló, túlzásba vitt karácsonyi dekorelemek a házakon, lakásokban, erkélyeken.
  1. Megbecsülés. Igenis számít az akcentusod, az, hogy milyen színvonalon beszéled a nyelvet, mit akarsz itt elérni, miért jöttél, mennyire vagy tudatos. Ha látják rajtad a felkészültséget, elhivatottságot, véleményem szerint nem ütközöl erős üvegplafonba.
  1. Termoszok mindenütt. A reggeli hosszú kávét ízléses, fancy termoszokban viszik a munkahelyükre a helyiek. Az uszodákban tonnaszámra lapulnak a medence körül, vicces látványt nyújtva az úszódeszkák mellett.
  1. Vancouver, vagy ahogy az ázsiaiak mondják „Hancouver” bizony 40%-ban (ha nem több) ázsiai bizonyos helyi adatok szerint a wikipédián írtak ellenére. Aki ide jön, erre készüljön fel.
  1. Higiénia a wellness-létesítményekben. Habár mintám még korántsem reprezentatív, érdekesnek találom, hogy a magas életszínvonal ellenére olyan körülmények uralkodnak a nagyobb uszodákban, szaunákban, amelyekre legfeljebb egy rendkívül elhanyagolt, nem megfelelően üzemeltetett létesítményben számíthat az ember valahol Kelet-Európában.
  1. Béke. Olyan nyugodt és békés. Mindenki nagyon kedves és mosolygós és pozitív, mégha a felszíntől eltekintve tele van problémákkal, akkoris. A kedvességnek és az udvarias viselkedésnek erős a kultúrája. Azonban nem nagyon működik ami a szíveden, az a szádon megnyilvánulás, a nyersség nem egy megbecsült dolog, hát ezen nagyon sokat kellett és még mindig kell dolgoznom, hogy működjön.
  1. Míg Torontóban 80-90 ember jut egy pozícióra, addig Vancouverben 4-5. Igen könnyű munkát találni. Én is tévhitben voltam, hogy kis város, kevesebb lehetőség… De korántsem. A kérdés csupán az, milyen munkát szeretne az ember.
  1. Kanadai arrogancia: nagyon ritkán botlok bele, úgy írnám le az érzést, hogy „nem érdekel, hogy ki vagy, honnan jöttél, bevándorló vagy, bizonyára unintelligens és idióta.” Általában ezek az emberek elkönyvelnek az akcentusom alapján és soha nem engedik, hogy jobban megismerjem őket. Zsigeri távolságtartás.
  1. Európai arrogancia: másik kedvencem, „Kanada az európaiaknak köszönheti létezését és azt, hogy ott tart, ahol, a bevándorlók tartották el a gazdaságot mindig is, ahogy most is.” Meg úgy általában jellemző, hogy Európa így, Európa úgy. Az ilyen európaiak, akikkel eddig találkoztam, nem terveztek hosszabb maradást az országban.
  1. A kanadai rendszer kitaszító. Hamis. Ha megkaptad a lehetőséget, hogy státuszod legyen akár fél, egy, vagy több évre, és nem találod meg a helyed vagy panaszkodsz, milyen rossz és nehéz itt, akkor ez valóban nem a te országod.
  1. Emberi tartalom, érzelmi mélyég, intelligencia és komplexitás. Where are they?
  1. Honvágy. Részemről van, igen. A tartalom iránt. Mind kulturális, mind emberi vonatkozásokat illetően. De ez pont egy olyan dolog, amit magadban kell megtalálnod, is kifejezned, ha már itt vagy, elvégre minden, amit magaddal hoztál, amennyiben teret nyer, színesíti ezt a kultúrát.
  1. Boldogság. Habár az elmúlt egy évben minden lehetőséget megragadtam a szocializálódásra, én még nem találkoztam igazán felszabadult, lelkes, teljes gőzzel önmegvalósításra törekvő kanadaival. De egy év ugye még nem a világ.
  1. Munkamorál. Eddigi tapasztalataim szerint a munkához való hozzáállás rendkívül pozitív. Valaki egyszer azt mondta, hogy a kanadaiak lusták, ezért preferálják sokszor az ázsiaiakat, az európaiakat a munkaerőpiacon. Ennek én nyomát sem látom, sőt, nagyon is sokat dolgoznak. Nem a küzdés szóval jellemezném, hanem inkább “ez ennek a rendje és módja, úgyhogy ezt csinálom.”
  1. Patriotizmus. Hazulról. Személy szerint idegesít. Nem azért érkeztem, hogy kisebbség legyek a többségben. A hazulról hozott kultúra szép és jó, de a továbbvitel módja szerintem nem a szegregálódás, szeparálódás. Az nem tesz hozzá semmit az itteniek kultúrájához. Szerintem pontosan elég, ha a lelkedben viszed tovább magát az érzést, az évek tapasztalatát, mintsem hogy azon fáradozol hogyan gyakorold a szeparálódást a saját szokásaid fenntartása révén ahelyett, hogy hogyan tehetnél hozzá valamit ehhez az országhoz.
  1. Starbucks. E kávézók hatalmas száma leginkább a túlzás jelzővel illethetők. De egyszerűen minden sarkon van. Akikkel beszéltem, azok véleménye leginkább a valóságshow-ról nyilatkozókhoz hasonlatos, amit ugye senki sem néz, mégis mindenki tudja az előző napi adást, nos, „a Starbucks kávé irreálisan felülreprezentált, nem éri meg”, valamiből mégis megél a minden utcasarkon megtalálható kávézó.
  1. Subway. Klasszisokkal silányabb a minősége, mint Magyarországon. Aszott kenyér, soknapos dresszing.
  1. Gyorséttermek. A Burger King ritkaságszámba megy, helyette a „hazai” Tim Horton’s pörög ezerrel, melynek kínálatában fogyasztható minőségű áruval (az italokat is beleértve) még nem találkoztam.
  1. A torrentoldalak sokkal kevésbé népszerűbbek itt, (meg nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem is legális), elvégre előfizetsz erre a műsortárra, és megnézhetsz majdhogynem bármilyen filmet. Az újakért pedig 5-20 dollárt fizetsz. Persze lehet, hogy ez már jelen van Európában réges rég, de itt ez alapvető felszerelése a háztartásoknak.
  1. Okos tévé. Mindenhol, még a szegény(ebb) háztartásokban is befigyel a szupertévé. Láttam olyan lakást, ahol minden szobában volt egy.
  1. A kanadai pénz fogásra olyan, mint egy rosszabb minőségű játékpénz. Művi, kellemetlen, büdös. Még egy év után is sokszor az a benyomásom, mintha a gazdálkodj okosan bio-verzióját játszanám.
  1. „How are you?” „Fine, thank you.” Mert így helyes grammatikailag. Az első mondatok között van, amiket tanítanak. Nos, ha ezzel válaszolsz, onnantól kezdve ne is tagadd, hogy külföldi vagy. „Good, thank you.” – Az itteniek válasza. Talán 3. osztályos lehettem, amikor igen erősen hangsúlyozták, hogy márpedig ez így nem megfelelő. Na tessék.
  1. Egy kedves mondat egy kanadaitól: „Egyáltalán ne aggódj az emigráció miatt, 100%, hogy sikerülni fog.” „Miért?” „Mert szép vagy és Kanadának szüksége van a szép emberekre.” Köszönjük.
  1. Ezt egy szlovák csoporttársam mesélte, szerintem találó. Kapott egy kérdést. „Azta mindenit, te aztán jól bírod az alkoholt… Rendszeresen iszol?” Válasza: „Én nem alkoholista, hanem európai vagyok.”
  1. Gyógyszertár. Bemész a recepttel, majd vársz nem kevesebb, mint egy órát. Nem úgy van az, hogy megkapod a gyógyszert rögtön. Először megnézik a biztosításodat, a státuszodat, azt, hogy milyen gyógyszereket szedsz/szedtél-e, hogy minden rendben van-e úgy egyébként, majd 1 óra múlva kézhez veheted a gyógyszert.
  1. Gyógyszertár 2: bevásárlóközponton belül kb. a tejtermékek és a zöldségek között találsz kis elkerített részt, ami gyógyszertárként funkciónál. Vannak „megszokott”, önálló üzletként működő gyógyszerárak is, de jóval kevesebb.
  1. Mobiltelefon előfizetés: két év hűségre aláírsz, és viheted is haza a legfrissebb iPhone-t. Érdekes, hogy a mobilcsomagok elég olcsók, 80 dollárért jár sok perc és 1 gigabájt, ellenben a mobilinternet stick az itt felejtős. Horroráron van a csomag, 200 dolcsi egy hónapra. De itt mindenhol van wifi, úgyhogy minek is kellene.
  1. Nem lehet vasat kapni recept nélkül (a vitábinrá értem tezsvírem)! Hálistennek volt szerencsém idehozatni pár csomaggal. De utólag persze rájöttem, hogy mindez nem is olyan fontos, amikor majd’ minden sarkon az év minden napján 3-5 dollárért lehet málnát, szedret, áfonyát, vörösáfonyát kapni. Nyamm.
  1. Bűnözés és bűnözési ráta. Ha csak az erőszakos bűncselekményeket vesszük számba, akkor Vancouver a lista végén kullog Kanadán belül, nincsenek konkrétan „ne menj arra a környékre éjszaka”, nincsenek agresszív csoportok, nem kell tartani attól, hogy megtámadnak, ilyesmi. Valaki egyszer ezt mondta: „Ez itt nem Toronto.” Hát valóban.
  1. Dohányzás. Venni: benzinkúton és a drugs store-okban. Szívni: kocsiban, utcán, benti helyeken mindenütt tilos. És még nem láttam olyan albérletet, ahol ne lett volna kiírva, hogy „csendes, nem dohányzó személyt keresünk.” A másik pedig: nagyon sokan elítélnek, hülyének, alacsonyabb osztályból valónak néznek, ha dohányzol. Tényleg. Sokkal ítélkezőbb ez a kultúra a dohányzást illetően, talán azért – most csak spekulálok – mert alapvetően a nyugati parton az egészségtudatosság nagyon magas.
  1. Alkohol-fogyasztási kultúra. Alapvetően jellemző, hogy a hidegebb régiókból érkezők (pl. Ontario) jóval többet isznak, és a heti többszöri masszív alkohol-bevitel teljesen normális alapvetően a kultúra része. Piát elsősorban a BC liquor store-okban lehet venni, amelyek minden nap általában reggel 9.30-tól este 9.30-ig nyitva vannak, de számos más liquor store is van különböző este 11-ig való és választékkal. A BC liqour store-ok a legnagyobbak és a legolcsóbbak.
  1. A fű és a legalitás. Törvénymódosítás tervezet: 2017 május. Teljesen legalizálni szeretnék a marihuánát BC-ben. Hát megnézzük, hogy mi lesz ebből, de valószínűleg teljesen megváltoztatja majd a piacot. Én bevallom őszintén nem hiszem, hogy többen kezdenék el fogyasztani a legalizálás után. Itt bárki szív, aki akar, a vancouver-i cucc híresen ütős és nagyon olcsó.
  1. Férfiak. Gyönyörűen megfogalmazta a lényeget egy helyi barátnőm: „A kanadai férfiak agyban 10 évvel később érnek, mint a nők.” Alacsony felelősségvállalási szint, érzelmi elköteleződésre való csekély hajlandóság, egocentrikusság kontra családcentrikusság, de a mintám korántsem reprezentatív.
  1. Egészségtudatosság. A nyugati part BC-től Californiáig az egészségtudatosság szempontjából kiemelkedő. Vegán éttermek tucatjai, bioboltok se szeri, se száma, olyan táplálékkiegészítőkkel, magvakkal és bogyókkal, amikről még nem is hallottam. Nem beszélve persze a megszámlálhatatlan mozgáslehetőségről, szabadtéri programokról.
  1. Szórakozás és koncertek. Hát itt senki ne számítson egy Sziget fesztiválra, vagy Hegyaljára, itt minden ilyen megmozdulás egy helyen összpontosul: Rogers Aréna. Minden héten világhíres énekesek, előadók lépnek fel, bőven van miből válogatni. Aki fesztiválozni szeretne, az viszont az amerikai határon túl fogja megtalálni a számításait.
  1. Vannak egyenlők és vannak az egyenlőbbek. Ugyanarra a státuszra, ugyanarra az időre egy európai más típusú vízumot kap tele restrikciókkal, míg egy Dél-Amerikából érkezett nyílt munkavállalási engedélyt kap. Miért is van ez?
  1. Albérlet. Vigyázat a hülyítésekkel hazai részről, hogy ajánlás nélkül nem mész semmire, stb., amennyiben leinformálható vagy, felépítettél egy stabil kanadai ismeretségi kört, beleértve barátokat és volt munkaadókat, magas szinten beszéled az angolt és kiváló a megjelenésed, akkor nem lesz probléma.
  1. Felsőoktatás. Zárt, európai rendszerrel kevésbé kompatibilis. A bizonyítványokat hivatalosan el kell fogadtatni, és sokszor súlyos tévhit leledzik azt illetően, hogy „az európai felsőoktatás alacsonyabb színvonalú.”
  1. Nincsenek bookstore-ok. Ha kinéztél egy könyvet, legjobb, ha az amazonról veszed meg, mert sajnos itt nincs Libri és Alexandra-szerű shop minden sarkon. Meg úgy sehol. Indigo és Chapters akad hellyel-közzel, de a választék közel sem magas. Vagy vegyél egy Kindle-t és legyél fancy.
  1. Magyar, illetve európai ételek. Az itteni tejföl (sour cream) semleges ízű, túró az persze miért lenne, a cottage cheese-t erős túlzás lenne túrónak hívni, a köménynek tök más szaga van, de összességében véve nagy akarattal azért lehet főzni egy jó kis gulyást. Én nem vagyok nagy főzős, nem hiányoznak a magyar ízek, úgyhogy bevallom töredelmesen az elmúlt 1 évben nem jártam túlzottan utána az európai élelmiszerboltoknak.
  1. Rakott krumpli. Ne ez már sokkal inkább lehetetlen vállalkozás. A zsemlemorzsa valami büdös grillpanírnak van, jó kis füstölt kolbász pedig a világba nincs.
  1. A belvárosban van egy transylvaniai desszertes hely, ahol van dobostorta, képviselőfánk, meg ilyen „magyar-szerű” dolgok kellemes közepes minőségben.
  1. Adók. Sehol nincs beépítve a termék árába, először ruhavásárláskor meglepő volt szembesülni az extra 12-15%-kal. Bármilyen cetli, amin árat látsz, nettó.
  1. Lakásárak. Emberi, lakható lakást (1 háló, 1 fürdő) már 40 millió forintért lehet venni. 🙂 De aki ezt tervezi, jobb, ha siet, ugyanis évente alsó hangon 5%-ot biztosan felmennek az ingatlanárak. Persze amíg ki nem pukkan a vancouver-i ingatlanbuborék.
  1. Albérletárak. $600 egy normálisabb szoba elfogadható távolságra a városközponttól. Bachelor suite (nulla háló, ágy a nappaliban): $900-tól.
  1. Hírek. Egy kanadai azt mondta, hogy Vancouver el van határolva a világ többi részétől a Sziklás-hegységnek köszönhetően, és ez „jól van így”. Ide nem jutnak el a világ, Európa főbb hírei, nincsenek tele a híradók katasztrófákkal (az amerikai tévékben sugárzott eseményeken kívül). Egy békés álomvilág ez, egy nyugalmas vidék, ahol a világ problémái nem léteznek és a helyiek nem is vesznek róluk tudomást.
  1. Small talks. Azaz társalgás úgy mindenféléről, érzelmeket, mélységet kivéve. Engem egy idő után kikészít. Főleg a munkahelyen. Főleg hallani. Üres csacsogás pl. arról, hogy valakinek elromlott a telefonja, és folyamatábra-szerűen ecsetelte 1 órán keresztül a hallgatójának, hogy milyen lépéseket tett a megjavítása érdekében. Ez baromi fontos, tényleg. Előrébb viszi a bizniszt.
  1. Filmeket letölteni – mint tudjuk – nem legális természetesen, aki itt próbálkozik vele, az nem a letöltéskor, hanem a visszatöltéskor (seedeléskor) bukik le, melynek eredménye egy felszólító levél az internet-szolgáltatótól, felhívásul a befejezésre, amennyiben ezt nem teszi meg, kap egy újabb levelet, ha ezt követően folytatja, akkor számíthat következményekre.
  1. Newcomer mortgage (azaz jelzálog az újonnan letelepedetteknek): leesett az állam, amikor ezt megtudtam. Amint megvan a PR kártya, 5 éven belül jogosult van lakáshitelre, amiben még nem volt ingatlanod Kanadában. 35%-ot kell kezdőrészletként letenni, szükséges egy jó kredit history, és ENNYI! Semmilyen munkaadói papír nem szükséges, támogatva ezzel azt, hogy legyél gyorsan adófizető… Amennyiben jó sok dellát le tudsz csengetni. A törzsgyökeres kanadaiak fele ennyi támogatást sem élveznek.
  1. Amerikai határ. Kb. 1 óra kocsival attól függően, hogy merrefele él az ember. Olyan átruccanni az Államokba innen, mint ahogy a Balcsira huppan le az ember egy kellemes délután. Persze nem árt vigyázni, mit hoz át az ember, a tejtermékek és friss zöldségek, gyümölcsök tiltottak a határon, alkoholt pedig csak kanadai állampolgár hozhat be kocsival az Államokból.
  1. Miután hazajöttem Thaiföldről néhány éve, elég motivált lettem ázsiai munkatapasztalat szerzését illetően. Nos, amennyiben Vancouver-t választod otthonodul, nem kell Ázsiába menned, hogy megismerkedj az ázsiai munkamorállal.
  1. „Milyen az élet Kanadában?” – Jön a jobbára megválaszolhatatlan kérdés jobbról-balról.
    1. Összességében KÖNNYŰ.
    2. A félreértések megelőzése végett specifikáljuk a „könnyű” fogalmát. Dolgozni, küzdeni kell, mint a kisnyúl. Ez alap. De a rendszer érted van. Ha küzdesz, ha fejleszted magad, bizonyítasz minden percben, akkor nem rúg az arcodba a rendszer, hogy érezd az élet súlyát és nehézségét.
  1. És igen! Mondják, hogy ABOOT. Hallottam, igaz csak egy embertől, de ő következetesen tolta. Ontario provinciabeli idős úriember volt. A ROOF helyetti RAFF-t még nem sikerült megtapasztalni, rajta vagyok a témán.
  1. VAN kanadai akcentus a korábbi tévhitemmel és az ide kapcsolódó youtube videókban közöltekkel ellentétben, ezt a kanadaiak és az amerikaiak egyaránt mondják. Persze nem angol anyanyelvűnek igen nehéz felismernie a különbséget, de a helyiek még azt is meg tudják különböztetni, hogy ki milyen provinciából van. Persze az Újfundlandiak kivételt képeznek, őket mindenki felismeri. 🙂
  1. Amikor egy új helyre költözik az ember, a közművek átíratása nem egy nagyon bonyolult dolog, csak betelefonálunk, bemondjuk az adatainkat, és ennyi az egész. Ha pl. a villanyszámlát nem sikerült befizetni 1 hónapon belül, nincs felszólítás, ilyesmi, egyszerűen távolról lekapcsolják az egészet.
  1. Túlzott elővigyázatosság, túlzott aggodalom nagyon sok tekintetben jellemző. Hogy egy igen specifikus példával éljek, a kúszó fajdbogyó, mint esszenciális illóolaj, igen elterjedt hatékony terápiás tulajdonságai miatt mind hazai, mind európai tekintetben, na itt senki nem ajánlja, hogy bármilyen aromaterápiás kezelésben alkalmazva legyen. Rögtön gondoltam, hogy ebből a példából mindenki érteni fogja, miről is beszélek.
  1. Na, még egy ilyen példa. Hosszabbító kábelek. Én ahhoz szoktam, hogy összedugom, és a maradék kábelmennyiség valami bútor alá kerül. Hát, már ketten is teljesen kiakadtak, hogy ne hagyjak elöl hosszabbító kábelt, mert elesünk benne. Szerintem meg átlépjük. Oké, ez nem volt a legjobb példa.
  1. Fitness központok, gym. Az alapvető, hogy személyit vigyél a regisztrációra. A legtöbb helyen fél, 1, de akár 2 évre is megveheted a tagságit, ami 30-40-50-60 dollár egy hónapra. A gépek karbantartására nálam külön levontak 30 dollárt 1 évre. Szauna sehol. Ellenben tisztaság, tökéletesen működő gépek, udvarias személyzet, akikbe én belebotlottam mindenhol.
  1. Az automatikus átutalási megbízások teljesen alapvetőek, amennyiben pedig nincs elegendő fedezet a kártyádon, akkor kapsz egy mínusz 30-50 dollár közötti terhelést (amit nem kapsz vissza) apró ösztönzésként, hogy b*meg, tegyél be pénzt.
  1. Autósmozi. Én még sosem voltam. Itt nagyon jó élmény volt. Rá kell hangolni az autórádiót a megfelelő csatornára, és megvan a sztereo hangzás is.
  1. Medvék… A hírekben bemondják, amikor felébrednek a medvék, nos, ez az a két hét, amikor inkább nem indulok neki egyedül a hegyekbe, bár van mindenféle eszköz, amivel elkerülhetők ezek a csodák, a medvespraytől kezdve a medveriasztón át a medvetérképig. Még nem sikerült belefutnom egy maciba sem hála istennek.
  1. Gyerekek és iskoláztatás. Hát, elég érdekesen állították össze ezt a rendszert. Óvoda helyett pre-school van 3 éves kortól méghozzá hétköznaponként déltől 3-ig, de a péntek OFF! Iskola pedig 4-5 éves kortól 9-től 3-ig. Ember legyen a talpán, aki ezt össze tudja ütemezni a teljes munkaidővel.

Közlekedés

Vancouver, Kanada - jármű

  1. Bárki, aki panaszkodik a magyarországi figyelmetlen sofőrökre, javaslom vezessen Vancouver-ben.
  1. Jogosítvány. Ha van hazai jogsid, akkor is kell tenni elméleti és gyakorlati vizsgát, utóbbira neked kell biztosítani az autót. Vehetsz autót jogsi nélkül is, de a biztosítás megkötéséhez kell a jogosítvány. Egyébként a legegyszerűbb, hogyha valaki vezetni szeretne itt, hogy még otthon kiváltja a nemzetközi jogsit, problem solved 1 évre.
  1. Aki vezetni tanul e régióban, két dolgot találhat, ami rendkívül eltér az itteni szokásoktól:
    1. Piros lámpánál lehet jobbra kanyarodni.
    2. Majd’ mindenhol lehet balra kanyarodni kereszteződésben, ami kb. olyan biztonságossá teszi a forgalmat, mint amilyen a Baross utcán (Budapest – Ex-józsefvárosi piac mellett) volt tapasztalható korábban, mielőtt kialakították a balra kanyarodó sávokat. Ha jelzőlámpa szabályozza a forgalmat, akkor a balra kanyarodónak lassan beslisszolva a kereszteződésbe meg kell várnia, amíg az összes szembejövő autó elhaladt, majd akkor kanyarodhat balra.
    3. Kissé ellentmondásos ez a szabályozatlanság a helyiek túlzott óvatosságával egybevetve.
  1. Vezetés. School zone. 30-al lehet menni. És mikor van vége? Amikor ugye iskolaövezet vége tábla leledzene a jobb oldalt. Hát itt persze nem. Sasold az út másik végén a másik sávnak szóló iskolaövezet kezdete tábla hátoldalát (tudjad a formáját persze), na, ha ez megvan, akkor lehet gyorsítani. (De most tényleg, komolyan?)
  1. Szabálytalanság: „Mobiltelefonhoz senkinek eszébe ne jusson hozzányúlni se vezetés közben!” – ez az alapelv. Engem megállítottak, mert piros lámpánál ráraktam a telefont a töltőre. Hálistennek az $570 dolláros lehetséges büntetést nem kaptam meg. Fogalmam sem volt egyébként, hogy a piros lámpánál sem szabad semmit se. Persze ez nem mentesít semmi alól. Szóval a mobiltelefont nagyon szigorúan veszik.
  1. U-turn. Ezt talán mi „Y fordulónak”, vagy ilyesminek mondjuk, nemtom. Itt ezt nem lehet. Szigorúan veszik. Hogy ennek mi az oka, az jó kérdés.
  1. Rendőri ellenőrzés. Az a szabály, hogy a rendőr nem állíthat meg, ha nincs rá oka. Azaz, ha nem kacskaringózol össze-vissza mobillal a füleden, akkor nem piszkálnak. Vannak persze random spot-check-ek kifejezetten az alkohol-fogyasztást figyelve, főleg autópályán, de elég ritka.
  1. Rendőrautók. Általában feketék, gyorsak, és onnan lehet felismerni, hogy a hátsó féklámpa egy nagy széles csík, meg persze elöl ott van az a hatalmas lökhárító.
  1. Autópálya. Itt fut át Trans Canada highway, ami egy M0-nak fogható fel. Érdekes felfogás hozhatta létre a belső sávokban jellemző HOV line-t, azaz High Occupancy Vehicle mehet rajta, magyarán, ha egy embernél több ül a kocsiban, akkor lehet használni a belső sávot.
  1. Ittasság & vezetés. 0.049/100 ml, azaz egy fél liter sör fogyasztása megengedett Vancouver, BC-ben. Aki azonban ezt túllépi és megállítják, az bizony problémákra számíthat.
  1. Parkolási bírság. Ha 7 napon belül fizeti be az ember, akkor 50 dollár. 10 napon belül 75, 30 napon túl pedig 100. …Erről ennyit.
  1. Sebességmérő kamerák. Láttam talán 5-öt Vancouver-ben. És szerény véleményem szerint vagy ki vannak kapcsolva, vagy nem nézik egyáltalán, amit kellene… Ezzel ellentétben Albertában pl. „még a bokor is” be van kamerázva. Legalább otthon érzi magát az ember, ha odalátogat.
  1. Ha babád születik, a kórházban igazolnod kell, hogy az autódban újonnan vett (!) gyerekülés van, máskülönben nem engedik, hogy hazavidd a gyereket. Azért ragaszkodnak az újhoz, mert elvileg a műanyag patentok néhány év használat után elkopnak (uramatyám).

Nőknek, nőknek, nőknek!

  1. Nem hittem volna, hogy jobban járunk, ha egy új pár kb. 7-8 ezer forintos cipőt veszünk, mintsem megjavíttatjuk a jelenlegit (~20 dollár).
  1. Fodrász. Vágás: $70-$90, ám ha valaki festetni szeretne, az készüljön fel, hogy mélyen bele kell nyúlni a pénztárcába, bizony a legtöbb helyen 300-400 dolcsit simán elkérnek egy félhosszú haj festéséért.
  1. Itt nem raknak bele a L’oreal dobozos hajfestékekbe gumikesztyűt. Ez bizonyára egy olyan probléma, ami mindenkit érint.
  1. Vancouver valószínűleg nem válik a divat fővárosává a nyugati parton, ugyanis hiába a több tucat high fashion store igen széles kínálattal, a középréteg öltözködése egyáltalán nem kap hangsúlyt, igen nehéz ízléses darabokat találni olyan boltokban, amelyekben Európában gond nélkül összeválogathat egy-két elemet a szezonra.
  1. Mielőtt ide bárki kiutazna, egy masszív bevásárlást javaslok a Calzedoniában, mert bármily hihetetlen, itt NEM ÁRULNAK vastag combfixet, sehol és sehol és nem értem, egyszerűen nem divat, fene tudja és bizony a konstans ősz & tavasz elengedhetetlen kiegészítője a vastag combfix. Szerintem. A vékony combfixek pedig 15-20 dollárt kóstálnak. E-bay persze befigyel, 4-szeres áron + szállítás, én az „apu, légyszi küldjél zoknit!”-ra esküszöm.
  1. Ugyan mi lehet a legjobb módja annak érdekében, hogy az ember lánya ne ázzon sz***á ezen a csodás környéken, ahol évente 1500 mm eső hullik? Cipelgessük az esernyőt magunkkal állandóan? Korántsem. A megoldás: kalap kalap kalap.
  1. Milyen ruhát hozzon az, aki ide látogat? Ősz & tavasz, sok vékony kabát, hosszú ujjú, blézerek, de semmi nagyon vastag pulcsi.
  1. Géllakk. A körömalapanyag-ellátók, nem adnak el árut, csak szakembereknek. Akiknek ilyenre van szükségük, marad a jó öreg E-bay.

Természet, időjárás

Vancouver: Stanley park és a belváros

  1. Természet. Még nem találkoztam olyan helyi lakossal, aki ne beszélt volna imádattal, vagy legalább tisztelettel a páratlan természeti adottságokban gazdag British Columbiáról, jellemző, hogy aki itt él, vagy ide költözik, el van varázsolva a vancouver-i és környékbeli tájtól.
  1. Pálmafák az utcán, a kertekben, amelyek köszönik szépen, élnek és virulnak Vancouver-ben.
  1. Ha valaki élt/járt Londonban, és figyelte az időjárást, az igen hasonlóra számítson Vancouver-ben, talán még enyhébb kiadásban, mint a brit fővárosban. A hó nagyon ritka, és 2-3 óráig tart, a -1 fok már masszív hidegnek számít.
  1. Hatalmas, gigantikus, ősfás, mohás, vadregényes parkok. Ezeket nem kialakították, mint Európában, hanem meghagyták. Igen sok helyen van a városban, tiszták, nincsenek elkerítve.
  1. Decemberben érkeztem, mindenki mondta, hogy a lehető legrosszabbkor jöttem Vancouver-be az időjárás tekintetében, nos, semmi problémám nem volt. Márciusig. Amikor már 4. hónapja csak esett, napsütés hellyel-közzel, akkor bizony meg kellett küzdeni az időjárás okozta depresszióval.
  1. Eső ismét. Nem vagyok egy nagy gumicsizma rajongó, de a következő szezonban tutira beújítok egyet. Mert ha mászkálsz a belvárosban, miközben szakad, nincs az a női cipő, ami ezt hosszútávon kibírná.
  1. Idő ismét. Az óceán és a hegyek közelsége miatt a páradús levegőt sokkal hidegebbnek érezzük Vancouver-ben, mint amilyen egy szárazabb városban lehetne.
  1. Síelés. Számomra hatalmas élmény, hogy 30 perc autóval megtett távolságra ott magasodik a hegy, szuper pályákkal, 60 dollár a belépő, 40 dollár a felszerelés, és síelhetsz egész nap. Őrület.
  1. Hóóóó!! Alapvetően nincs Vancouver-ben. Tavaly, mikor jöttem, nem is volt egyáltalán a szezonban, a környező hegyektől eltekintve. De most már 2 napja csak esik! És emellett nincs hideg. Vicces látni, ahogy a hó rátapad a kertekben lévő pálmalevelekre. És ugye mi a legjobb ilyenkor? Vezetni! Majd’ mindenkinek nyári gumija van, biztosítva a stabil adrenalin-szintet az A pontból a B pontba jutásig.

Livia Evergreen

  • Bármilyen sértő, tiszteletlen magatartást tanúsító hozzászólás azonnal törlésre kerül.
  • Nem áll módomban letelepedéssel, emigrációval kapcsolatos információval szolgálni. Azt javaslom, aki szeretne kiutazni, keressen fel szakembert és használja okosan a google-t. Letelepedéssel kapcsolatos kommentek, kérdések szintúgy törlésre kerülnek.
  • Amennyiben valami helytelen/nem pontos információkkal, árakkal kapcsolatban az itt megfogalmazott gondolatok közül, az teljesen lehetséges, a tényszerű információk kizárólag 2016-ra aktuálisak.

 

További olvasnivalók: