A gödörszaunától az aztékokig: Temazcal

0 comments | Sauna & Health, Hungarian

Azték szauna

Mikor wellness-létesítménybe látogatunk, ezt leginkább azzal a céllal tesszük, hogy kikapcsolódjunk, feltöltődjünk, kiszakadjunk a megszokott mindennapok világából, hogy mindebbe megújult erővel és lendülettel vághassunk majd újra. Az esztétikai élmény mellett, melyet egy-egy fürdő, wellnessvilág látványa okoz, a legfőbb alappillér maga a vizes közeg a hozzá tartozó szaunavilággal, melynek helyiségeit sokféle célra használhatjuk, vagy egyszerűen csak jólesik bent ülni a melegben. Tudjuk jól, hogy egészséges, és jót teszünk szervezetünkkel, időről időre használatba vesszük.

Azték szauna - festmények örökítették meg a rituális szertartásokatAzonban ha visszatekintünk igen régi időkre, kb. i. e. 2-3 ezer évvel ezelőttre, a zárt helyiségben történő „melegedés” az egészségi állapot javítása és élményjelleg helyett egészen más célokat szolgált. Bronzkori ásatások során melegedésre és fürdésre használt üregeket, gödröket tártak fel, melybe tűzön felhevített köveket helyeztek, hogy a helyiség felmelegedjen, és így felpuhult bőrüket könnyebben letisztíthassák. Egyes források szerint pedig maga a „szauna” szó is a „saun” szóból ered, mely eredetileg lyukat jelentett a földben. Nemcsak gödrök, hanem barlangok, sátrak is szolgáltak ily módon melegedésre.

Az ásatások nyomán feltárt különféle eszközökből, majd később az írásos emlékekből megtudtuk: a melegedőhelyiségek számos fajtája különböző földrajzi helyeken, különböző népcsoportoknál egymástól függetlenül megjelent, és a tisztálkodás könnyítése mellett leginkább rituális célokat szolgált.

Azték szauna belső terének kialakításaNem volt ez másképp az aztékoknál sem, róluk azonban sokkal kevesebbet tudunk, mint a szaunázási hagyományaikat a középkoron is átörökítő finnekről. Amikor már az északi népek füstszaunái széles körben elterjedtek voltak, az azték civilizáció még csak akkor bontakozott ki, kezdete az i. sz. 14-15. századra datálható. Birodalmukat a mai Mexikói-fennsík területén hozták létre. Rituális hevítő helyiségük a temazcal, melyről a Magliabecchiano Kódex leírásai számolnak be az utókornak.

A temazcal

Az azték szauna, a temazcal egy olyan – elsősorban vulkanikus kövekből készült – helyiség volt, melyet a ház oldalához építettek. Alakja kerek, dómszerű, hasonló az igloo-hoz. A tűzhely a hevítőn kívül helyezkedett el, azzal közös falat alkotva. A tűz fénye átszűrődött a falakon, s egyúttal maguk a falak is forróra hevültek. A bejárata igen alacsony és keskeny volt (szándékosan, hogy minél több hő benn maradjon). Egy padlóhoz rögzített nagyméretű fadarab szolgált izzasztópadként, ahol két fő tudott egyidejűleg tartózkodni. Hogy a hőérzetet tovább fokozzák, az izzó falra vizet locsoltak, illetve hosszú fűcsomókat használtak virgácsként.

Az azték szauna kívülről egy igloo-hoz hasonlatosA temazcalt az indián inipihez hasonlóan gyakorta használták rituális célokra, olykor gyógyító ceremónia részeként, illetve terhesek gondjainak könnyítésére. Úgy vélték, megtisztítja a testet az erőfeszítések után, például egy csatát, vagy beavatási rítust követően. Akárcsak a finnek a füstszaunát, úgy a mai Közép- és Dél-Mexikó vidékein honos kultúrákban, melyek az ősi Mezoamerikai régió tagjai voltak, az azték szauna még ma is kiemelten fontos helyiség spirituális és egészségügyi célokból. Jelenleg a világ ezen tájain ezt a szokást igyekeznek visszahozni a társadalom minden rétegében, és előszeretettel használják a szellem, a test, és a lélek tisztítására.

Livia Evergreen

 

Források:

1. Aztec sauna

2. Ancient sauna

2. Ancient mayan sauna

3. Temazcal

4. Did the Aztecs invent the sauna?

5. Oaxacan Temazcal

6. The Role of the Steambath in Highland Maya