Álláskeresés Kanadában II. – Interjú

0 comments | Hungarian, Canada, Career

A kanadai önéletrajzok összeállításáról és a jelentkezés mikéntjéről szóló cikkem után ebben az összefoglalóban a sikeres interjúzás/interjúztatás folyamatáról lesz szó. Sok általános információ fellelhető, ami más országokban is ugyanaz, de igyekeztem annyira specifikus lenni, amennyire lehet.

Első álláskeresés Kanadában. Mit tegyünk, ha felhívnak?

Nos, általában ez az első lépcső, ami interjúhoz vezet, miután beküldtük pályázatunkat. Lehetőleg úgy válaszoljunk ezen telefonhívásokra a cégektől, hogy a lehető legkevesebb zavaró tényező van a háttérben. Síró baba, zajos forgalom, vezetés, mosogatás – ezeket amennyire lehet, kerüljük el, és vonuljunk csendes helyre a megbeszélésre.

Amennyiben ezek egyáltalán nem kiiktathatók, úgy nem javaslom, hogy abban a pillanatban válaszoljunk a hívásra. Minden más esetben a lehető legpozitívabb visszajelzést adja mind a leendő munkaadónk, mind a fejvadász számára, ha gyorsan és könnyen elérhetőek vagyunk.

Az álláskeresésnek ebben a fázisában remélhetőleg már betéve tudjuk, hogy hogyan beszéljünk a munkatapasztalatainkról, és saját magunkról – persze lehet, hogy minderre ebben a körben még nem lesz szükség.

Ha a telefonos interjú szűrőjellegű, és jönnek keresztkérdések, akkor a lehető legjobb modorunkat elővéve udvariasan válaszoljunk legjobb tudásunk szerint.

Következő lépés: személyes interjú

Mit tegyünk? Pánik… Remélhetőleg ezt csak néhány másodpercig… Utána jöhetnek az előkészületek.

Nem feltétlen előzi meg a telefonhívás a tényleges interjút, bár fejvadászként külföldi nevet látva az önéletrajzban azonnal a telefonhoz kapunk, érdeklődő kérdések mögé bújtatva azt, hogy valójában kommunikációs képességeket szűrűnk.

Ha sikeresen átmentünk az első rostán, és megvan az időpont, akkor beindul a tényleges kutatómunka. Fontos kérdés, hogy rögtön vállalati interjúra megyünk-e, vagy fejvadász céghez. Mindkettő megkíván előkészületeket, de korántsem ugyanolyan mértékben.

I. Interjú fejvadász céggel/Recruitment Agency

 Az ügynökséggel való interjúra két dologból érdemes felkészülni:

A, saját magadból. Szabad gyakorolni egyedül, ismerősökkel, hogyan kell interjúzni és előadnod magad úgy általában.

B, Amennyiben van egy adott pozíció, úgy a munkaköri leírásból. Amennyiben a fejvadász elmondta a vállalat nevét (ezt általában nem szokás a telefonon), úgy meg tudod nézni a vállalat weboldalát, hogy egyáltalán látod-e magad egy olyan vállalati környezetben.

Ne feledd, hogy egy olyan személlyel lesz megbeszélésed, akinek az interjúztatás a munkája. Hogy szűrjön, felmérjen, és besaccolja, hogy mennyire lennél alkalmas annak a cégnek a pozíciójára, aki őket felbérelte. Ő pontosan fogja tudni, hogy mit keres a vállalat, korban, kommunikációs képességeket, megjelenést illetően, olyan dolgokat, amiket nem találsz meg az álláshirdetésben. Az ilyen interjúk általában nem stresszesek, de annál inkább fontosabbak. Nem feltétlen egyetlen pozícióra pályázol, hanem többre is egyazon interjú során, illetve az is előfordulhat, hogy az adott pillanatban nem, de egy hét múlva fog tudni neked segíteni. Itt nem az a cél elsősorban, hogy bizonyítsd, mennyire beleillessz egy adott cég vállalati kultúrájába, hanem hogy

  1. Jó benyomást tegyél – beszélj konzekvensen a tapasztalataidról – a modor szintúgy kiemelkedő;
  2. Nagyon jó személyes kapcsolatot teremts a Recruiter-rel;
  3. Úgy kommunikálj, hogy az interjúztató emlékezzen rád akár évek múltán is, mennyire jól beszélsz és megnyerő vagy.

Amibe egyáltalán nem érdemes energiát fektetni, az a fejvadász munkatörténetének tanulmányozása (mondjuk LinkedIn alapján), illetve az ügynökség múltja. Ugye nem az a cél, hogy ők alkalmazzanak, hanem hogy továbbküldjék a profilodat. Én speciel kifejezetten offenzívnak találom, amikor egy-egy pályázó elkezdi sorolni, hol végeztem egyetemet, mikor jöttem Kanadába, ilyesmi. A flattery néha vezethet jóra, de ez határozottan nem az a szituáció.

Egy fejvadásszal történő sikeres interjút követően az ő munkája az, hogy téged „eladjon” a cégnek. Ezt pedig úgy teszi, hogy ír egy 6-8 bulletpointból álló, személyes benyomást, és szakmai tapasztalatokat egyaránt magukba foglaló összegzést rólad, és elküldi a cégnek. Van, hogy ezt egy telefonos megbeszélés követi a felvételiztető céggel, hogy az önéletrajzodban foglaltakon kívül további infot megtudjanak rólad. Ha minden pozitív, akkor jöhet a személyes interjú. A fejvadász dolga az, hogy téged teljes mértékben felkészítsen arra, ami vár. Ez mennyivel nagy könnyebbség egy hagyományos pályázathoz képest, nemde? Ezek általában telefonon lefolytatott 10-15 perces beszélgetések, rendkívül alaposak és mélyrehatók arról, milyen a vállalati kultúra az adott cégnél, kivel fogsz találkozni, milyen válaszokat, stílust kerülj el, hogyan öltözz fel, és még rengeteg info. Ne feledd, ti ketten együtt dolgoztok ezen a ponton. Te segíted őt, ő segít téged. Mindkettőtöknek ugyanaz a célja: hogy megkapd az állást. Ahogy a volt főnököm mondta nagyon elmésen:

„Nem az a cél, hogy bebizonyítsd, hogy képes vagy ellátni az adott feladatkört, hanem hogy elhitesd velük, hogy képes vagy ellátni az adott feladatkört.”

Nyilván ebben nincs semmi simlisség, mert ha az ügynökség nem talál alkalmasnak az adott pozícióra, akkor egyszerűen nem fog tovább küldeni. Ha pedig szerintük jó pályázó vagy, akkor mindent megtesz azért, hogy tiéd legyen a pozíció – természetesen a további pályázókkal együtt.

Nem árt fejbe vésni: a fejvadász bizonyos típusú munkakörökben és iparágakban az atyaúristen lehet a számodra, aki könnyen és gyorsan hozzásegíthet fantasztikus pozíciókhoz. És nem utolsósorban ő végzi az összes munkát a pályázatoddal kapcsolatban.

II. Első interjú vállalattal – Ügynökségen keresztül

A, Felkészülés. Már valószínűleg teleírtál egy komplett oldalt, amit hallottál a fejvadászodtól, mi mást tehetsz még, hogy felkészülj egy vállalati interjúra? Amit szoktam ajánlani, egyértelműen a munkaköri leírással való beható ismeret, a vállalat weboldalának tanulmányozása, az interjúztató csekkolása LinkedIn-en (hogy tudd, hogy is néz ki, akivel találkozol), a vállalat jövőbeli projektjei, na és maga csapat.

B, Irány a mélyvíz! Az interjú során ahogy a fejvadásszal, úgy a hiring manager-rel is a korábbi szakmai tapasztalatok fognak szóba kerülni – azzal a különbséggel, hogy a beszélgetést érdemes finoman terelni abba az irányba, hogy miért te lennél a legalkalmasabb a sok más jelölt közül. És ami itt bejön a képbe, és sokan elhanyagolják, az a personality fit tekintetbe vétele. Hiába vagy jó papíron, ha valami nem stimmel, összeszedetlen vagy, vagy mogorva, esetleg hadonászva magyarázol, ezek már mind dealbreaker-ek lehetnek, és elkaszálhatnak az álomállás megszerzésében. Persze ha jó a fejvadász, akkor ezeket mind észrevette korábban, és felkészített rá, hogy elkerüld.

Minél rutinosabb valaki céges interjúkban, annál nyugodtabban és magabiztosabban tud válaszolni összetettebb kérdésekre. Egy vállalati interjú során a hagyományos önismertetésen túl behavioral interjúkérdésekre, és ügyfélszolgálatot magában foglaló pozícióknál role-play kérdésekre lehet számítani. A cikk nem hivatott ezeket mélyrehatóan tárgyalni, rengeteg technika és megközelítés létezik, hogy ezekből jól vágjuk ki magunkat.

Fontos tudni, hogy a bértárgyalás nem képezi részét az ilyen típusú interjúknak, mert ezt az ügynökség intézi a preferenciáid alapján. A te béredet az ő jutalékuk nem érinti, ezt a vállalat fizeti nekik, ha felvesznek. Ha a cég mégis felhozza, akkor hivatkozhatsz az ügynökségre.

C, Az interjút követően mehet a hívás, vagy email az ügynökség felé elmesélve a tapasztalataidat. Amennyiben szükséges egy második interjú, úgy ugyanez a kör lejátszódik, de optimális esetben a következő lépés (a referenciák ellenőrzése után természetesen) az állásajánlat, ami szintúgy az ügynökségen keresztül megy.

III. Első interjú vállalattal – Ügynökség nélkül

Egy teljesen más hangvételű, dinamikájú interjúra kell számítani, mintha ügynökségen keresztül mennél. Külföldi – és megjegyzem nem angol anyanyelvű – pályázóként a legkevesebb esély ebben mutatkozik olyan pozíciók megcélzására, ahol irodai munkakörnyezetben kell dolgozni, szinttől és pozíciótól függetlenül. A kivételt az jelenti, ha van helyi végzettséged is, esetleg dezignációk (pl. CPHR, CPA), illetve a specifikus tudásodnak az ágazatodban nincsenek sokan a birtokában a környékden. Az a tapasztalat, hogy amennyiben egy cég nem tud/nem akar megfizetni egy ügynökséget, úgy az általuk meghirdetett állások vagy nagyon nehezen betölthetőek alapvetően, vagy megvan a belső munkaerőforrásuk, vagy egyszerűen nem fontos nekik, hogy a megfelelő jelöltet megtalálják. Egy ilyen interjún – mivel a cég a módszerei nincsenek feltétlenül szűrve egy ügynökség által – mindenféle kérdés és szituáció előfordulhat.

Tarts velem a következő cikkben is!

Livia Evergreen